Kizöldült a szennyvíztisztító telep

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítmények próbaüzemének végéhez közeledve egyre nagyobb hangsúlyt kap a telep területének parkosítása. 2010 júniusáig elültették a telepre szánt több mint 3000 fa 80%-át.

More Information

Az elmúlt évben látványos változások történtek a Csepel-szigeten 29 hektáron elterülő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen. Tavaly július végére, a próbaüzem kezdetére valamennyi műtárgy elkészült, most pedig már a telep növényesítése terén is jelentős előrehaladás látható.

A szennyvíztisztító telep területének 80%-át zöld növények borítják. A zöldterület magában foglalja a telep északi részén kialakított ligetes parkot, a kerítés mellett 3 sorban ültetett növényzetet (védősávot), a belső utak és műtárgyak környezetének rendbe tételét, valamint a telek keleti részén 3 éve telepített összefüggő erdő létesítését is, amellyel a csatlakozó út építése miatt kivágott fákat pótolták. A zöldterület rendezés nemcsak az elszórtan elültetett előnevelt fákat, cserjéket jelenti, hanem a központi műtárgy tetején kialakított parkot (zöldtetőt) is. A zöldetetőt mesterséges vízmegtartó anyaggal telített őrlemény (égetett agyag) borítja, amelybe a száraz és esős időt is jól tűrő pozsgásokat ültettek. A vékony talaj miatt nagyobb növények ültetésére nem volt mód, ezért itt nagyobb konténerekben bokrokat, kisebb fákat helyeztek ki.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep területén – az 1 hektáros erdőn kívül - összesen több mint 3000 kisfát telepítenek, amelyből 2010 júniusáig körülbelül 80%-ot ültettek el. A fennmaradókat a munkaterület átadása után telepítik. A növények között olyan őshonos fafajták is megtalálhatók, mint a barkócaberkenye, ezüstfa, hársfa, korai és mezei juhar, szürke nyárfa, vadkörte, virágos kőris. A szennyvíztisztító telep zöldterületének kialakításában kerttervező segítségét vették igénybe, hogy minél esztétikusabb látványt érjenek el. A tervező például a ligetes parkterület és a védősáv esetében a fák 80%-át a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által javasolt őshonos fafajok listájából válogatta össze.

A növényzet öntözését a telep zöldterületét behálózó földalatti öntözővíz hálózaton keresztül oldják meg. Az öntözés költséghatékonnyá vált azáltal, hogy külön öntözővíz kutakat fúrtak, amelyek egy része talajvíz figyelő monitoring kútként is funkcionál.

A szennyvíztisztító telep látványa alapvető minőségi változást hoz a területen: a műtárgyak zöldtetőinek, illetve az egyéb parkosítási tevékenységeknek köszönhetően egy kertészetileg művelt zöldfelület látványa fogadja majd az arra közlekedőket.

A szennyvíztisztító telep Nyugat-Európa számos nagyvárosában használt és bevált technológiával készült. A zárt rendszerű szennyvíztisztítónak köszönhetően a telep védőtávolsága "0" (nulla) méter. Ez azt jelenti, hogy a telep működése a kerítésén kívül sem hang-, sem szagkibocsátással (emisszióval) nem járhat.

A "0" (nulla) szag-emisszió vonatkozik a telepen keletkezett iszap elszállításának módjára is, ezért az iszapszállítást is zárt konténeres teherautókkal végzik.

Hasonló, zárt rendszerű szennyvíztisztítók működnek például Baselben és Nizzában is, melyek működése során nem tapasztalható szag vagy zaj kibocsátás. Ez követelmény a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep esetében is.

A teljes beruházásról az ÉlőDuna projekt saját website-ján, a www.eloduna.hu oldalon olvashat.

Images

Relevant Files

Name: Eloduna-Projekt_Zoldfelulet-rendezes_20100716.doc, Size: bytes, Download

Company information

Háttér-információ

Az ÉlőDuna projekt jelenleg Közép-Kelet-Európa legjelentősebb, 2010 nyaráig megvalósuló környezetvédelmi beruházása, amely alapjaiban korszerűsíti a főváros szennyvíztisztítási rendszerét és technológiáját, nagymértékű kapacitásbővítést eredményez, és amelynek köszönhetően néhány éven belül újra tiszta lesz a Duna vize Budapestnél. Környezetvédelmi jelentősége mellett a projekt nemcsak összköltségvetését tekintve kimagasló, hanem a hozzá tartozó hét projektelem, a beruházás keretében megvalósuló tenderek, valamint a számos közreműködő partner vonatkozásában is az egyik legkiemelkedőbb európai beruházásnak számít.

A Csepel-sziget északi részén épített tisztítómű biztosítja, hogy a folyóba visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a korábbi 51%-os értékkel szemben 95%-ra emelkedhessen, hiszen a Budapesten egy nap alatt keletkező 600 ezer köbméter szennyvízből napi 350 ezer köbméternyit képes kezelni. Az alkalmazott technológiai megoldás lehetővé teszi, hogy a telep teljes környezete zöldövezet maradhasson, úgy, hogy a lehető legkisebb területet foglalja el a rendelkezésre álló területből. Az üzem zárt rendszerű, berendezései megfelelnek a legszigorúbb zaj- és szag-emissziós normák előírásainak.

A központi szennyvíztisztító telep létrehozásán túl a projekthez tartozik a budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna megépítése, három átemelő telep (a ferencvárosi, az albertfalvai, valamint a kelenföldi szivattyútelep) kapacitásnövelő beruházása, a szennyvizet a tisztítótelepre vezető, a Duna medre alatt futó csővezetékek megépítése, a telepet védő árvízvédelmi gát, valamint egy bekötőút kivitelezése is. A beruházás keretében gondoskodnak a tisztítás végtermékeként keletkező szennyvíziszap megfelelő kezeléséről, hasznosításáról is.

A projekt megvalósítása során 2004-2009 között jelentős megtakarításokat sikerült elérni, amelynek köszönhetően további korszerűsítésekre, hálózatfejlesztésekre nyílik lehetőség. Kiegészítő projektelemekként Budapest VI., VIII., IX., X., XI. és XIV. kerületében tehermentesítő gyűjtőcsatornák épülnek, illetve megtörténik az albertfalvai, ferencvárosi és kelenföldi szennyvízátemelő telepek záporoldali fejlesztése, nagy esőzések idején egy megadott határértéken túl esővízzel higított szennyvíz többlete már megtisztítva kerül majd a Dunába. A kiegészítő beruházás célja a túlterhelt szennyvízvezeték-hálózat terhelésének enyhítése, az átemelő telepek kapacitásbővítése és modernizálása. Az érintett csatornaszakaszok és a szivattyútelepek rekonstrukciós munkálatai 2009 őszén kezdődtek. A teljes projekt lezárásig, 2010. december 31-ig ezek a munkálatok is befejeződnek.

A teljes beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65%-át az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20%-át a magyar állam, 15%-át pedig a főváros állja.

A kiegészítő projektek finanszírozása a megtakarításokból és kiegészítő forrásokból rendelkezésre álló 62 millió eurós keretből történik. Ennek 65%-a Európai Uniós támogatás, 20% a Magyar Állam támogatása és 15% a Fővárosi Önkormányzat önrésze.

Company RSS Feed

16th July 2010